Harcosok törzse: Egy új törzs története ( 23. Fejezet )

- Feketelevél! Ébredj! - nyávogta Tűzszív. Feketelevél kinyitotta a szemét.
- Mi a baj Tűzszív? - kérdezte kómásan.
- A kiképzés! - nyávogta siettetőn. Feketelevél összébb húzta magát.
- Tűzszív, én már rég harcos vagyok. Minek nekem kiképzés? - motyogta.
- Nem neked te egéragyú! - csattant fel. - Holdmancs nevelője vagy! Elkéne kezdeni a kiképzését! - Feketelevél ijedten felpattant.
- Már felkelt? - kérdezte. Tűzszív elmosolyodott.
- Kint ül a rekettyealagúton kívül.
- Micsoda!?
- Hát, most megtapasztalod a nevelőség minden fáradtságát. - Feketelevél kiszaladt az alagúton. Holdmancs ijedten bámult nevelőjére.
- Mit csinálsz te itt? - morogta.
- Hát... én csak... vártalak. - nyávogta lehajtott fejjel.
- Idekint nem szabadna várnod.
- De a harcosok is itt várnak a járőrcsapatokra. - Feketelevél mély levegőt vett. ,, Holdmancs még csak egy növendék. " emlékeztette magát.
- Figyelj! Először tanuld meg magadat megvédeni, rendben? - A kis nőstény értetlenül nézett körbe.
- De... kitől?
- Nem meséltek neked az idekint élő vadállatokról? Tudod. Sólymok, baglyok...- Holdmancs leeresztett fejét megrázta.
- Nekem nem mondtak ilyeneket. - felelte.
- Hogyhogy? - növendéke felemelte a fejét. Feketelevél csak most látta, hogy a bal szeme teljesen fehér. Hátrált egy lépést.
- A... szemed...
- Vak. - fejezte be a mondatot. Feketelevélnek minden leesett: a gyűlés, az orr összeérintés, és most. - Szörnyű, igaz? - kérdezte elcsukló hangon. Feketelevél még soha nem látott vak macskát. Szánalmasnak hitte az ilyen macskákat, de megsajnálta Holdmancsot. - Azt mondták, hogy szerencsés leszek, ha Kékcsillag vagy a nevelőm nem veszik észre mert...
- Figyelj! A másik szemed még jó, nem igaz?- növendéke bólintott.- Ettől még jó harcos válhat belőled! Ne törődj azzal, hogy más mit mond! - nyávogta. Holdmancs bólintott.
- Látom, ti már kész vagytok. - nyávogta a rekettyealagúton kilépő Hamubajszú. Mellette Tölgymancs sétált.
- Szia Holdmancs! - köszöntötte testvérét. Holdmancs ismét lehajtotta a fejét.
- Mi a baja? - kérdezte Hamubajszú. Feketelevél növendéke mellé ült és megbökte.
- Ne szégyelld! Rendben? - Holdmancs aprót bólintott és felemelte a fejét.
- Feketelevél... a ... növendéked... - Tölgymancs odabújt húgához és megnyalta a feje búbját. Holdmancs hangosan dorombolt nővére gondoskodására.
- Szerintem jó lenne elindulni. - mondta Hamubajszú. Feketelevél bólintott és Holdmancs mellett elindult a Homokosvölgy felé.