Harcosok törzse: Egy új törzs története ( 11. Fejezet )

Jobb, ha visszamegyünk a táborba. - mondta Homokvihar és felvette Füstmancs testét.
Mikor visszaértek a táborba, minden macska ilyedten bámulta Homokvihar szájában lévő testet. Kékcsillag felugrodt a Nagysziklára.
- Mi történt?- kérdezte még mindig vérfagyasztó nyugodtsággal Kékcsillag.
- Feketemancs mindent látott. - mondta Tűzszív. - Ő eltudja mondani a történteket.- Feketemancsot még mindig kínozta az a vágy, hogy fogait belemélyessze Tigriscsillag torkába. Felugrodt a szikla legmagasabb részére és elkezdte a történetet. A végén hozzátette: - Füstmancs úgy harcolt, mint az Oroszlán törzs bármelyik harcosa. Én reménykedem, hogy mindenki így fog emlékezni rá.
Kékcsillag Feketemancs mellé lépett.
- Füstmancs halála túl korai volt. Okos és fürge, de leginkább bátor. Jó haros lett volna. - a vezér beszéde után sok macska odament Füstmancs testéhez és megtisztogatták. Köztük volt Szürkecsíkos is. Lefeküdt növendéke mellé, készenállva a virrasztásra. Feketemancs elvett egy egeret a zsákmányból és a barlangja felé ballagott. Hamumancs állt előtte. Feketemancs kereste a megvetést az arcán, de nem talált. A kandúr együttérző szemekkel nézett rá.
- Mindjárt megyek én is. - mondta Feketemancs, mielőtt Hamumancs kérdezhetett volna. Arrébb húzódott, hogy megehesse vacsoráját, de egy bunda hozzádörgölődzzött.
" Hamumancs! ,, örült barátja társaságának és ő is odabújt a fiatal növendékhez.